Országos Karbantartási Stratégia

Az Országos Karbantartási Stratégia a MIKSZ kezdeményezésére létrejött dokumentum, ami azt a célt tűzte ki, hogy feltérképezze a Magyar Karbantartás helyzetét és kitörési pontokat fogalmazzon meg. Az elkészült vázlatokat a szakma neves kéviselőivel megvitattuk, és így jött létre a jelenleg publikált változat.

Rev. 2

Bevezetés

A karbantartás problémája attól kezdve kíséri végig a munkát végző embert, mióta eszközöket használ, amelyek elromolhatnak, tönkremehetnek. Így nem túlzás azt állítani, hogy a karbantartás egyidős az emberrel, annak termelő és életfenntartó tevékenységével.

Kitüntetett szerepet kap a karbantartás recessziós időszakokban, amikor elsősorban a meglévő eszközökkel, berendezésekkel kell az értékteremtési, értékmegőrzési feladatokat elvégezni.

Melyek a legfontosabb nemzetközi hatások az értékteremtő folyamatok és a témánk szempontjából?

  • A gazdasági és a politikai globalizálódás folyamatai erősödnek. A globális tranzakciók szerepe nő, amelyek a nemzetgazdaságok működését is befolyásolják. A kialakuló régiók átnyúlnak a nemzeti határokon, s ez új érdekérvényesítési módokat alakít ki.
  • A tercier gazdasági szektor (szolgáltatás) szerepe változik, a GDP-hez való hozzájárulása nő. Ez az emberi tényező szerepét felértékeli, a hozzáadott érték jelentősége drámaian nő.
  • A tudás felezési ideje csökken és a kreativitás, adaptivitás készsége felértékelődik.
  • A munkaszervezetek „laposabbá váltak”, a szervezeti hierarchiában a szintek száma csökken (lean management).
  • Az élet minősége fontos szemponttá válik a globalizálódó Európában, ezzel egyidejűleg a környezetvédelem iparrá formálódik.
  • A piaci verseny erősödése stratégiai kooperációk és stratégiai szövetségek kialakulásához vezet.
  • A tudásalapú gazdaság komponensei kikerülhetetlenül felerősödnek. Az OECD definíciója szerint a tudásalapú gazdaság az, ahol a tudás és az információ létrehozása, elosztása és mindennapi használata a működés alapvető célja, kiemelten kezelt módszere és a gazdasági növekedés fő forrása…”
  • A gazdasági szektorban „paradigmaváltásszerű” változások érzékelhetők. A régi paradigmát valójában a tudott, ismert dolgok tökéletesítése jellemezte, ugyanakkor az új paradigma szerint a már megpróbálható felvállalása a jellemző és döntő szempont.
  • Elméletileg és empirikusan egyaránt bizonyított, hogy a gazdasági növekedés azokban az országokban a legdinamikusabb és legtartósabb, ahol az alábbi négy területen magas színvonalat értek el:
  • az innovációk terjedése gyors és átütő erejű változásokat eredményez,
  • a humán erőforrás fejlesztése folyamatos, a munkavállalók széles körét átfogja, és minőségi felsőoktatással párosul,
  • az információs és kommunikációs technológiák lehetővé teszik a korlátlan kapcsolatépítést a világban,
  • az üzleti környezet támogatja az innovatív új ötletek elindítását, a gazdaságban a gyorsaság döntő tényező válik.

Az utóbbi néhány év gazdasági eredményei – a termelés és a foglalkoztatottság növekedése, a beruházások és az uniós forrású projektek kedvező alakulása, stb. – alátámasztják a magyar GDP növelése érdekében végrehajtott szemléletváltások sorozatát, pl. a stratégiai megállapodások megkötését a jelentős eredményeket felmutató és munkahelyteremtő vállalkozásokkal.

A karbantartás – talán nem látványosan, de – jelentős mértékben hozzájárulhat a megkezdett pozitív folyamatokhoz. Ez a háttér szolgáltatás szilárdítja meg a termelés alapfeltételeit, a korszerű, magas színvonalú karbantartás a folyamatos munkavégzéshez szükséges ipari háttér nélkülözhetetlen kiszolgálója. Erre is tekintettel a vállalati értéklánc modellekben, az értékképző folyamat részeként a karbantartásnak nélkülözhetetlen jelentősége van.

Ahhoz, hogy e növekedés ne csak lehetőség legyen, megkerülhetetlen a technikai rendszerek karbantartását végző személyzet megbízhatóságának növelése is. A humán megbízhatóságot befolyásoló számos tényező között meghatározó szereppel bír a megfelelő szakismeret, motiváltság, munkahelyi körülmények stb.

A karbantartási tevékenység – legyen az stratégiai vagy sem – tehát egyidejűleg értékteremtő és értékmegőrző tevékenység. E tevékenység egyik szintje sem nélkülözheti a megfelelő képzettségű és gyakorlatú szakembereket, szükségessé teszi a karbantartást végző szakemberek állandó megújulását és magasabb szakmai szintre jutását biztosító továbbképzést.

A szakma ismerői egyértelműen látják, hogy hazánkban a karbantartás lemaradásokkal néz szembe, közel sem működik az elvárható, és a világ élvonalába tartozó országokban bevezetett normák szerint. A karbantartási elméletek, stratégiák és technikák ma már tudományággá fejlődtek, Japánban, az USA-ban, és Európa fejlett gazdasággal rendelkező országaiban évszázados fejlődésen mentek keresztül. A szakmának kiterjedt szakirodalma van, amely a magyar vállalatok egy részében ismeretlen, felső- és középfokú képzésben pedig nem súlyának megfelelő mértékben van jelen az oktatott ismeretek között.

Eddig Magyarországon nem létezett olyan szervezet, amely ilyen irányú összefogó tevékenységével fórumot nyújthatott volna az ismeretek megosztásának. A Magyar Ipari Karbantartók Szervezete (MIKSZ) ezt a hiányt kívánja pótolni.

A MIKSZ a látható tendenciákat és az érzékelhető nemzetközi hatásokat mérlegelve határozta el, hogy kísérletet tesz egy országos karbantartási stratégia kidolgozására. A jelen összeállításban szereplő változat, a MIKSZ elnökségének információin és további szakértők támogatását is igénybe vevő aktivitásán alapul, ami több körös belső iteráció útján nyerte el a jelen integrált formáját.

     1. Misszió, vízió, stratégia

A karbantartási stratégiák területén érvényesül talán legmarkánsabban az ún. „dzsungel-hatás”. Csak az elmúlt 10 évben annyi irányzat jelent meg, melyek ráadásul jelentős átfedésben vannak egymással, hogy ezek pontos áttekintése nagy kihívás, és biztosan egy önálló dolgozatot is megérő kategória.

Megközelítésünkben ezért a lehetséges értelmezési tartományok közül mi a stratégiát a taktika –stratégia – politika hármasban közepes időhorizontúnak és hierarchiaszintűnek tekintjük.

A felfogásunk szerinti megközelítésben a stratégiát a misszió – vízió – stratégia hármasában is célszerű értelmezni, mi a stratégiai elgondolás kidolgozása és összeállítása során ezt a logikát követjük.

A misszió vagy küldetés egy szervezet létét magyarázó állítás, létezésének alapja.

A vízió egy előrevetített és kívánatos jövőbeli állapot.

A stratégia pedig a vízió megvalósítását szolgáló tevékenységek, eszközök együttese és működtetése a misszióban rögzített értékek bázisán

E definíciók szellemének megfelelően az Országos Karbantartási Stratégia kereteit és tartalmát is ebben a megközelítésben írjuk le.

Hangsúlyozzuk tehát, nem a konkrét berendezések, eszközök szintjén alkalmazható stratégiai megoldások (eseti, ciklikus, állapotfüggő és megelőző karbantartás), vagy ezek megvalósítását segítő különböző technikák (TPM, TQM, RCM, RBM, RBIM, stb.) képezik az Országos Karbantartási Stratégia tárgyát.

A misszió értékkomponensei

Amikor a karbantartók által képviselt értékeket azonosítottuk, akkor az emberi lét három alapszükségletét, mint gondolkodási talpkövet rögzítettük:

  • biológiai létezés szükségleteinek biztosítása
  • szellemi és lelki szükségletek biztosítása, különös tekintettel a tanulás és tudás elemekre
  • családhoz és közösséghez tartozás szükséglete, különös tekintettel a biztonság érzésére

Milyen értékeket hordoz a magyar karbantartó társadalom?

  • A magyar műszaki értelmiség méltán elismert kreativitását és problémamegoldó-képességét hordozza.
  • Generalista elkötelezettségét széleskörű szakmai kompetenciái alapozzák meg.
  • A megbízható munkavégzése és a szakmai összetartás kovácsolja össze a karbantartó közösségeket és szervezeteket
  • Rendszerszintű gondolkodása és szemlélete az innováció és a fenntarthatóság eszméjének a letéteményese.

Milyen értékajánlatokra képes a karbantartás, mint szolgáltató tevékenység az értékteremtő folyamatban?

  • Tevékenységével csökkenti az értékteremtés műszaki, gazdasági, környezeti és emberi kockázatát egyaránt, jelentősen javítja ezzel az életminőséget.
  • Ésszerű és értelmes munkával hozzájárul a költségek csökkentéséhez.
  • Változtatási hajlandósága a versenyképesség egyik legfontosabb forrása.
  • A karbantartási tevékenység „jó gazda” szemlélete a szolgáltatás ár-érték arányát kedvezően befolyásolja.
  • Megfelelő támogatottság és szervezés mellett segít a munkanélküliség, így a jelentős társadalmi feszültségek csökkentésében.
  • Tevékenységével hozzájárul a mérnöki precizitás és felelősségvállalás érvényesüléséhez

 A karbantartó szakma kívánatos jövőképe:

A magyar karbantartó szakma jövőképe (2020): a karbantartók a társadalom megbecsült és elfogadott tagjai, a karbantartás hozzájárulása a GDP és a foglalkoztatás növekedéséhez számottevő, morális kisugárzása a gazdaság valamennyi területén érzékelhető.

2. Elemzések a stratégiai irányok kijelöléséhez

Ebben a fejezetben a stratégia szempontjából nem nélkülözhető elemzési eljárások eredményeit foglaljuk össze. Az ismertetett eredmények a MIKSZ elnökségének elemzésein alapulnak.

2.1 A karbantartási terület GYELV/SWOT elemzése

Az elemzés orientációja belső elemzésnek tekinthető, amikor önértékelő módon feltárjuk Gyengeségeinket, Erősségeinket, Lehetőségeinket és Veszélyeztetettségeinket. Az elemzési eredmények jó kiindulási alapot szolgáltatnak majd a stratégiai irányok körvonalazásához. Kézenfekvő lehet a stratégiai fókuszok kijelölésénél a gyengeségeink kiküszöbölése, erősségeink megszilárdítása, veszélyeztetéseink elhárítása, lehetőségeink kiaknázása, ill. e keretekben történő gondolkodás. A vizsgálat eredményeit az alábbi táblázatok foglalják össze (a felsorolás nem tükröz fontossági rangsort!):

Erősségek

  • Szakmai hagyományok
  • Képzett szakemberek
  • Helyenként a korszerű elemek megléte
  • Motiváltság (a fejlődésre)
  • Elkötelezett, nagy tapasztalatú (idős) szakemberek

Gyengeségek

  • Bizonyos területeken a műszaki szemlélet hiánya
  • A nagy múltú hazai gyártóművek – és ezzel együtt a háttéripar- megszüntetése
  • A szakképzett munkaerő hiánya – pl. egy vállalat azért nem tud új eszközöket vásárolni, mert már a döntés meghozásához sincs megfelelő szakembere
  • Infrastruktúra leépülés (Nincsenek olyan akkreditált laboratóriumok, amelyek az oktatást és az ipart is kiszolgálnák!)
  • A birtokolt műszerek rossz felhasználása
  •  Karbantartás jellegű beruházások, ill. pályázatok elmaradása
  •  Kevés a monitoring (állapotfigyelő) rendszer
  • Az üzembiztonság „elhanyagolása”
  •  A szakmai szervezetek leépültek
  • A továbbképzések és tanulmányutak hiánya
  • A gyakorlati szemléletű oktatás nem megfelelő mértéke vagy szintje minden képzési szinten

Lehetőségek

  • Karbantartásra van rá igény, ipari tevékenység nem végezhető karbantartás nélkül
  • Nyári egyetemek, egyéb szakmai rendezvények szervezése
  • Magyar Ipari Karbantartók Szervezete (MIKSZ) és a Pannon Egyetem (PE) szervezésében közös képzés indítása (mérnök: BSC, MSC és középfokú)
  • A MIKSZ érdekérvényesítő képességének erősítése és kihasználása
  • Kapcsolat kialakítása stratégiai partnercégekkel (fontos kérdésekben véleménykérés)
  • Nagy cégek műszaki vezetői támogatásának megszerzése
  • Együttműködés más, műszaki területen dolgozó szakmai szövetségekkel
  • Olyan szakmai elismertség megszerzése, amellyel önálló karbantartó cégek minősítő szervezetévé válhatunk
  • A karbantartás értékteremtő szerepének tudatosítása
  • A karbantartási tevékenység munkahelyteremtő szerepének kihasználása

Veszélyek

  • Stratégiai jellegű karbantartási tevékenység kiszervezése a vállalatokból
  •  A karbantartó szakma súlya csökken, a management sok helyütt nem érzékeli a karbantartás fontosságát – fiskális szemlélet érvényesülése (jogász, közgazdász vezetők)
  • A humán-, a környezeti- és az üzemi biztonsági garanciák gyengültek, a pénzügyi és jogi szempontok sokszor a biztonság rovására érvényesülnek
  • A kiszervezett karbantartó szervezetek nem megfelelő felkészültsége (mérés – végrehajtás) rontja a karbantartó szakma megítélését
  • Bárki lehet karbantartó (közép- vagy felsőfokú képzettség nélkül), ami jelzi a reputáció alacsony fokát
  • A szakmai tudás kiáramlás külföldre
  • Hiányosságok a nemzetközi szabványok magyar nyelvű változatainak elérhetőségében, ami gátolja a megértést és az alkalmazást

 

A GYELV elemzés eredménye ráirányítja figyelmet a karbantartási terület széleskörű tevékenységére és a jövőbeli tennivalók kiterjedtségére.

2.2 A karbantartási terület PESTEL elemzése

 

A PESTEL elemzésnek az a célja, hogy megismerjük a karbantartási tevékenységet ténylegesen befolyásoló külső tényezőket és azok hatását, így az elemzés az alábbi szempontokra terjed ki:

  • Politikai (Political) – pl. politikai stabilitás, törvényhozás, privatizáció, államosítás, nemzetközi kapcsolatok
  • Gazdasági (Economical) – pl. növekedés, recesszió, infláció, árfolyam, kamatláb, adók, munkanélküliség, megtakarítás-ösztönzés
  • Társadalmi (Social) – pl. életstílus, életmód, demográfia, nők munkavállalása, munkanélküliség
  • Technológiai (Technological) – pl. tudományos technikai fejlődés hatásai, csúcstechnika, informatika, számítástechnika, biotechnológia, nanotechnológia
  • Környezeti (Enviromental) – pl. alternatív energiaforrás, környezeti katasztrófák, környezettudatos vevők, környezetbarát technológia, környezetbarát alapanyagok
  • Jogi (Legal) – pl. törvények, jogszabályok (különösen: adótörvények, munka törvénykönyve, munkavédelemmel kapcsolatos jogszabályok

Az így készült elemzés legfontosabb eredményei az alábbiakban foglalható össze:

Politikai tényezők

  • a politika nem törődött az iparral, a valódi értékteremtéssel
  • iparpolitikailag fontos iparágak szűntek meg
  • a fejlesztési politika autóipar centrikus, ugyanakkor ez „divatvezérelt” ágazat
  • erős és ciklikus gazdasági és politikai összefonódások
  • szakmailag megkérdőjelezhető előterjesztések felbukkanása
  • a karbantartásnak szerény a PR hatása, nem lehet látványos átadásokat tartani
  • nem minden arany, ami nyugatról jön

Gazdasági tényezők

  • tőkehiány, pénzkapitalizmus
  • „magyar pizza” hiánya, olyan termékek hiánya, amelyekről a világban mindenkinek Magyarország jut az eszébe
  • magas hozzáadott értékű termékek aránya alacsony
  • az ipar hozzájárulása a nemzeti GDP-hez csökken
  • közbeszerzési tisztátalanságok
  • gyenge fizetési morál
  • beruházásoknál a karbantartási szempontok háttérbe szorulnak, vagy egyáltalán nem veszik figyelembe
  • a külföld elszívó ereje a kiváló szakemberek tekintetében

Társadalmi tényezők

  • munkanélküliségi ráta magas bizonyos társadalmi csoportokban
  • gyenge társadalmi munkamorál, bizonyos társadalmi csoportokban
  • a kétkezi munka értékét veszítette
  • szervezeti és vezetési kultúra hiányosságai
  • diplomás „túltermelés”a karbantartást nem támogató területeken
  • a társadalmilag hasznos tudás és a felsőfokú végzettség közti korreláció gyengül
  • a környezetkultúra fejlődik
  • a társadalmi felelősségvállalás (CSR) erősödik
  • a minőségi szakemberképzés válsága, szerteágazó képzési problémák
  • az elosztó szerepet játszó szakmák (pl: jogász, közgazdász, kommunikátor) hegemóniája

Technológiai tényezők

  • hazai gépgyártás jelentősen meggyengült
  • az informatika térhódítása
  • a technológiai fejlődés gyorsul, az életciklusok rövidülése
  • az időbázisú innováció káros következményei
  • csökkenő sorozatnagyság
  • a műszerezettség foka javul
  • erős specializálódás
  • a szervizfilozófia változása (javítás helyett csere), az üzemi karbantartás butítása
  • a pénz hatalma a józanész felett

Környezeti tényezők

  • a környezettudatos gondolkodás terjed
  • a környezetvédelmi előírások szigorodnak, a negatív eltérések következményei keményednek
  • a környezetbarát innováció felértékelődőben van
  • a környezeti kultúra oktatása javul

Jogi tényezők

  • munkabiztonsági előírások szigorodása
  • a jogi környezet kiszámíthatatlansága
  • nem életszerű, betarthatatlan szabályok
    • a közbeszerzési előírásoknak jelentős műszaki hátrányai is vannak, nem teremtik meg a hosszabb távú gondolkodás feltételeit.

 

A PESTEL elemzés tapasztalatai rámutatnak arra, hogy a karbantartás milyen bonyolult, szövődményes, esetenként nehezen kiszámítható makrogazdasági környezetben működik.

2.3 A karbantartási tevékenység érintettjeinek – stakeholdereinek –elemzése

Az elemzés szükségességét a stratégia megvalósulását támogató potenciális szövetségi- és lobby-hálózat kiépítése indokolja. A magyar nemzeti kultúrában e támogatói rendszer hiányában kicsi az esélye egy stratégia sikeres megvalósításának.

A „hatás” oszlopában +, -, 0 jellel minősítettük az adott stakeholder hatását az Országos Karbantartási Stratégia kialakítására. Megvizsgáltuk az érdekelt felek stratégiamegvalósításra gyakorolt hatását is abból a szempontból, „hogy milyen érdekérvényesítő erejük „hatalmuk” van, és mennyire erős „érdekük” fűződik az országos stratégiai elképzeléseinek megvalósításához.

Az „érdek” és „hatalom” kategóriákat 1-5 fokozatú skálán mértük. A minősítés abszolút értékének növekedésével a hatásuk és következményük is nő. Az elemzés eredményeit az alábbi táblázatban foglaltuk össze:

    Hatás Érdek Hatalom
KORMÁNYZAT Országgyűlés + 3 5
Emberi Erőforrás Minisztérium + 3 4
Nemzetgazdasági Minisztérium 0 2 5
Többi Minisztérium + 2 3
TULAJDONOSOK (nem a karbantartási vállalkozásoké) 5 5
HATÓSÁGOK NAV 5 5
Környezetvédelmi Hivatal 5 5
Munkavédelmi Felügyelőség 4 4
ÁNTSZ + 4 4
OEP + 4 3
Katasztrófavédelem + 4 5
Rendőrség 0 4 4
Energiafelügyelet + 3 3
ÖNKORMÁNYZATOK Helyi + 4 1
Kisebbségi 0 3 1
EGYESÜLETEK MTESZ + 3 1
GTE + 4 1
MIKSZ + 5 1
ALAPÍTVÁNYOK 0 1 1
EGYHÁZAK 0 1 1
EGYETEMEK, KÖZÉPISKOLÁK + 4 2
CIVIL SZERVEZETEK + 3 3
KARBANTARTÁSBAN DOLGOZÓK + 5 2

3. Stratégiai következtetések

Az elvégzett elemzések eredményeképpen két integráló megközelítésű stratégiai főirány azonosítható:

A A karbantartás hozzájárulásának javítása a GDP és a foglalkoztatottság növeléséhez, valamint a minden területre kiterjedő biztonság- és biztonságérzet növeléséhez, ezen keresztül a karbantartók és a karbantartás társadalmi megbecsültségének, elismertségének javulásához.
 
B A szakterületen dolgozók szakmai és morális felkészültségének javítása.

Kidolgozásra kerültek a stratégiai főirányok realizálását támogató akcióterületek:

A karbantartás hozzájárulásának javítása a GDP és a foglalkoztatottság növeléséhez, valamint a minden területre kiterjedő biztonság/biztonságérzet növeléséhez, ezen keresztül a karbantartás és karbantartók társadalmi megbecsültségének javulásához:

  • Kormányon belül a karbantartásért felelős személy megkeresése és megnyerése
  • Közvetlen és közvetett pályázati lehetőségek megnyitása a karbantartási terület számára
  • Elemző tanulmányok készítése a legjobb gyakorlatok feltárására és megismertetésére
  • A szakterület integráló szemléletének erősítése, általánosítása „A torta nőjön, ne a szelet nagysága” elvre visszavezethetően
  • Az újonnan megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó karbantartási komponensek realizálásának kikényszerítése
  • A karbantartói és karbantartási kultúra fejlesztése
  • Stratégiai partnerek bevonása az érdekérvényesítés erősítésére
  • A közszolgálati médiákban igényes szakmai műsorok készítése
  • Meghatározó fontosságú cégek műszaki vezetői támogatásának megszerzése
  • Prémium kategóriájú karbantartók számára a „géporvos” cím adományozási feltételeinek kidolgozása és megismertetése
  • Lobby a karbantartási szakma anyagi és erkölcsi elismertségéért
  • Országgyűlési képviselők megnyerése

A szakterület szakmai és morális felkészültségének javításához:

  • Megfelelő minőségű szakember utánpótlás biztosítása a különböző szinteken
  • Szakmai minősítési rendszer kidolgozása és bevezetése a karbantartási vállalkozások számára
  • Akkreditált laboratóriumok és mérőhelyek kiépítése országos szinten
  • A kockázattudatosság erősítése műszaki, gazdasági és emberi vonatkozásban
  • Egyszerűsített és könnyített hozzáférés külföldi szabványokhoz
  • Országos Karbantartói Hírlevél létrehozása
  • Közhasznú cselekedetek és akciók
  • Együttműködési lehetőségek kialakítása az új, életképes műszaki szövetségek és szervezetek között

4. A stratégia megvalósulását támogató akciók bemutatása

A/1 Kormányo(ko)n belül a karbantartásért felelős személy megnevezése

A rendszerváltás óta a szakminisztériumok – mint pl. az Ipari Minisztérium – megszűnése miatt, nincs olyan deklarált kormányzati szervezet (vagy személy), amely (aki) a karbantartásért (mint szakmáért) felelős lenne, és országos szinten koordinálná, irányítaná.

A termelés-, a környezet- és humán biztonság megfelelő szintjét színvonalas karbantartás nélkül nem lehet elérni, különösen igaz a nagy veszélyességű vegyi-, olaj-, petrolkémiai- és energiaipari üzemekben.

A rendszerváltás iparpolitikai szempontból elgondolkoztató eredményt hozott. A Seveso II. EU irányelvnek megfelelő HATÓSÁGI (Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság) és a SZAKHATÓSÁGI (Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal) vonalak jelentősen megerősödtek. Ennek eredményeként a kár-, vész-, ill. a katasztrófa ELHÁRÍTÁS magas szinten van koordinálva, ellenőrizve a kormány(ok)ban, de a MEGELŐZÉS alapját képező KARBANTARTÁS – szakmailag – mindenkihez (értelmezésünk szerint senkihez sem) tartozik.

Bár a hatóságokon (vagyis: a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál az Országos Iparbiztonsági Főfelügyelőségen, ill. a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal Piacfelügyeleti és Műszaki Felügyeleti Hatóságon) belül – részben – meg van az a tudásbázis, amely az országos karbantartási stratégia koordinálásához szükséges lenne, de – ez nem feladatuk, így nem is foglalkoznak ezzel.

A jelenlegi kormánystruktúrát alapul véve a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium valamely államtitkára (pl.: a fejlesztés- és klímapolitikáért, valamint kiemelt közszolgáltatásokért felelős államtitkár, vagy az infrastruktúráért felelős államtitkár) feladatai közé lenne célszerű e koordináló és felügyelő feladatot integrálni.

A/1 – támogató tevékenység jellege:
–   lobby és tárgyalás

 

A/2 Közvetlen és közvetett pályázati lehetőségek megnyitása a karbantartási terület számára
  1. A pályázati lehetőségekről általában

A magyar gazdaság és társadalom 2014-2020 közötti fejlesztési terve erősen kötődik az Európai Unió fejlesztési célkitűzéseihez. ezt a helyzetet a következő kényszerek alakították ki:

–        A fejlesztésre fordítható forrásainkat döntő mértékben uniós támogatások biztosítják. A csupán néhány százalékot kitevő hazai forrást a kormány olyan célokra kívánja fordítani, amelyek megvalósítása nemzeti érdekünk, és amelyeket az Európai Unió nem támogat.

–        A fejlesztési terv összeállításába az eddigieknél nagyobb mértékben avatkozott be az Európai Unió pl. olyan módon, hogy minden európai tagállamra érvényes az Unió 11 db. tematikus célkitűzése. Több területen a tagállamok arról sem dönthettek, hogy mire mennyit szeretnének költeni.

Az uniós források öt nagy pénzalapból adódnak össze:

–        Európai Regionális Fejlesztési Alap, ERFA (regionális és városfejlesztés),

–        Európai Szociális Alap, ESZA (társadalmi befogadás és jó kormányzás),

–        Kohéziós Alap, KA (a kevésbé fejlett régiók gazdasági konvergenciája),

–        Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap, EMVA

–        Európai Tengerügyi és Halászati Alap, ETHA.

Az Európai Unió 11 tematikus célkitűzése:

  1. A kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése.
  2. Az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használati minőségének javítása.
  3. A kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági, a halászati és akvakultúra-ágazat versenyképességének javítása.
  4. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban.
  5. Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázat-megelőzés és kezelés előmozdítása.
  6. A környezetvédelem és az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása.
  7. A fenntartható közlekedés előmozdítása és kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban.
  8. A foglalkoztatás és a munkavállalói mobilitás ösztönzése.
  9. A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem.
  10. Az oktatásba, a készségekbe és az egész életen át tartó tanulásba történő beruházás.
  11. Az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

Az Uniós célkitűzések ismeretében született meg a Nemzeti Reform Program, amelynek pillérei a következők:

A felsorolt tematikus célok a magyar kormány 1600/2012. (XII. 17.) számú határozata alapján a következő operatív projekteken belül valósulnak meg:

 

Operatív program megnevezése Forrás Az irányító hatóság
Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP (GINOP) ERFA, ESZA NGM
Integrált Közlekedésfejlesztési OP (IKOP) KA, ERFA NFM
Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP (KEHOP) KA, ERFA NFM
Emberi Erőforrás Fejlesztési OP (EFOP) ERFA, ESZA EMMI
Versenyképes Közép-Magyarország OP (VEKOP) ERFA, ESZA NGM
Terület- és Településfejlesztési OP (TOP) ERFA, ESZA NGM
Vidékfejlesztési OP (VOP) EMVA VM
Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési OP (KOP) KA ME

Az operatív programok céljairól röviden:

A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, azaz a GINOP egyik legfontosabb célkitűzése Magyarország foglalkoztatási rátájának 75%-ra való emelése. Ehhez egyrészt új munkahelyeket kell létesíteni, másrészt a munkát vállalni akarók képességeit kell fejleszteni. A program további két fontos célkitűzése az ország innovációs képességeinek és kapacitásainak, valamint a magyar ipari és szolgáltató szektornak a fókuszált fejlesztése.

Az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program (IKOP) elsődleges célja a közlekedés hálózatának és infrastruktúrájának fejlesztése, a transzeurópai közlekedési hálózaton keresztül a városi közlekedésen át, egészen a környezetbarát megoldásokig.

A Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) célja, hogy a magas hozzáadott értékű termelésre és a foglalkoztatás bővülésére épülő gazdasági növekedés az emberi élet és a környezeti elemek – hosszú távú változásokat is figyelembe vevő – védelmével összhangban valósuljon meg

Az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, azaz az EFOP elsődleges célja, hogy a humán tőke és a társadalmi környezet javításával járuljon hozzá a társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezeléséhez. Az EFOP a gyakorlatban nemcsak a szegénység elleni küzdelemből fogja kivenni a részét, de hangsúlyt helyez a társadalmi kohézió erősítésére, az egészségügyi beruházásokra, a köznevelés minőségének fejlesztésére, kiemelt tekintettel a korai iskolaelhagyás csökkentésére, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelésére és a kutatás-fejlesztésre.

A VEKOP, azaz Versenyképes Közép-Magyarország Operatív Program segítségével kívánjuk biztosítani Magyarország egyetlen „fejlettebb” régiójának további fejlődését, gazdasági versenyképességének további növekedését, illetve a régión belüli fejlettségbeli különbségek csökkenését.

A TOP, azaz a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program fő küldetése, hogy kereteket biztosítson a területileg decentralizált fejlesztések tervezéséhez és megvalósításához. Fejlesztései között helyet kapnak a közvetlenül a közszférára, a helyi társadalomra és környezetre irányuló fejlesztések is.

A VP, azaz Vidékfejlesztési Program elsődleges célja a mezőgazdasági vállalkozások versenyképességének növelése, az agrárium fenntartható fejlődése, a vidéki térségek és közösségek erősítése, az életminőség javítása a vidéki térségekben, valamint a gazdasági fejlődés támogatása.

A közigazgatás, és a közszolgáltatási szféra kiemelt fejlesztéseit a Közigazgatás- és Közszolgáltatás Fejlesztési Operatív Program (KÖFOP) nyomán hajtjuk végre. Az operatív program ad egyben helyet a 2014-2020 időszakban az ESB alapok végrehajtásához szükséges tagállami funkciók finanszírozásához felhasználható technikai segítségnyújtás forrásoknak.

  1. Néhány operatív programról részletesebben, amelyek a stratégiai célkitűzések szempontjából potenciális lehetőségei karbantartási területnek:

  • Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program, GINOP

A GINOP céljai:

  • A vállalkozói kultúra és versenyképes tudás elterjesztése a mikro-, kis- és középvállalkozások körében a tudatos vállalkozói magatartás kialakulása érdekében
  • Több növekedő kkv biztosítása, a modern üzleti infrastruktúra megteremtése és a kapacitásbővítés támogatása révén
  • Az együttműködő KKV-k számának növelése, a vállalkozások hálózatosodásának és piacra jutásának elősegítése
  • A K+F+I aktivitás növelése, a vállalati K+F+I tevékenység intenzitásának ösztönzése
  • Stratégiai K+F+I együttműködések és kezdeményezések támogatása
  • A K+I kapacitások megerősítésével növekvő H2020 részvétel
  • A vállalkozások információkkal való ellátásának növelése, a digitális gazdaság fejlődésének előmozdítása
  • A vállalkozások IKT (Információs és Kommunikációs Technológiák) alkalmazásokkal és eszközökkel való ellátottságának javítása, az elektronikus, felhőalapú szolgáltatások
  • A digitális felzárkózás (e-inclusion) felgyorsítása és a közösségi hozzáférés növelése
  • Újgenerációs, országos szélessávú hálózatok rendelkezésre állásának biztosítása
  • A közvetlen energiaköltségek összesített csökkentése az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások alkalmazásának növelése által
  • Az álláskeresők és inaktívak foglalkoztathatóságának javítása
  • A társadalmi célú vállalkozások ösztönzése és támogatása
  • A munkanélküliek és inaktívak hozzáférésének javítása a nem állami szervezetek által szervezett munkaerő-piaci programokhoz
  • Ifjúsági Garancia – foglalkoztatási támogatások
  • A gyakornoki program és vállalkozóvá válás támogatása a fiatalok körében
  • A munkaerő-piaci szereplők alkalmazkodóképesség fejlesztése
  • Az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való hozzáférés javítása
  • A szakképzés és felnőttképzés fejlesztése
  • A természeti és kulturális örökség megőrzése, védelme, elősegítése és fejlesztése
  • A kkv-k külső finanszírozáshoz történő hozzáférésének javítása
  • Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program, EFOP

Az EFOP prioritásai:

  1. prioritás: Infrastrukturális beruházások a társadalmi befogadás területén
    • A szegénység és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása
    • Minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés fejlesztése
    • A területi leszakadási folyamatok megállítása
    • Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
  2. prioritás: Befogadó társadalom
    • A foglalkoztathatóság fejlesztése
    • Társadalmi aktivitás, társadalmi kohézió növelése
    • A szegénység, és hátrányos helyzetek átöröklődésének megakadályozása
    • Az egészségtudatosság növelése és egészségfejlesztés
    • Jobb minőségű közszolgáltatások nyújtása mindenkinek
    • A munkaerő-piaci integráció erősítése
  3. prioritás: Infrastrukturális beruházások a gyarapodó tudástőke érdekében
    • A minőségi közszolgáltatásokhoz való hozzáférés infrastrukturális fejlesztése a gyarapodó tudástőke érdekében
  4. prioritás: Gyarapodó tudástőke
    • A köznevelés eredményességének és hatékonyságának növelése
    • A felsőfokú végzettséggel rendelkezők számának növelése
    • A kutatás, innováció és intelligens szakosodás növelése a humán területeken
  5. prioritás: Jó állam
    • A közigazgatás hatékonyságának fokozása
    • Az igazságügy korszerűsítése
  • A Környezeti és Energetikai Hatékonysági Operatív Program, KEHOP

Horizontális célok:

  1. A klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak megelőzése és mérséklése, az alkalmazkodóképesség javítása
    • A klímaváltozáshoz való alkalmazkodás erősítése
    • A természeti katasztrófák kockázatának csökkentése
  2. Az erőforrás felhasználás hatékonyságának fokozása
    • A megújuló energiaforrások alkalmazása
    • Energetikai és energiahatékonysági fejlesztések
  3. A szennyezések és terhelések megelőzése és mérséklése
    • A hulladékgazdálkodással kapcsolatos fejlesztések, múltbeli károsodások, szennyezettségek felszámolása
    • A szennyvíz-elvezetés és tisztítás, szennyvízkezelés fejlesztése
  4. Egészséges, fenntartható környezet biztosítása
    • Települési vízellátás
    • Természetvédelmi és élővilág-védelmi fejlesztések

 

  1. A magyar karbantartó társadalom lehetőségei

Az első két pontból látható, hogy az operatív programok egy jól kidolgozott – és véglegesített – rendszert alkotnak. Ezen a rendszeren már nem lehet változtatni, a csatlakozási lehetőségeket kell megtalálni.

Míg a magas szinten megfogalmazott 11 uniós célkitűzés, valamint az elérni kívánt gazdasági és társadalmi fejlődést támogatni képes karbantartási tevékenység között több ponton is kínálkozik kézenfekvő csatlakozási lehetőség, addig a részletezett operatív programok megvalósításában való részvétel körültekintő megfontolásokat igényel. Az Országos Karbantartási Stratégia célja azonban nem lehet más, minthogy a feladatait magas színvonalon ellátni képes, megfelelő társadalmi presztízzsel rendelkező, és a javak előállításának értékláncában betöltött szerepének megfelelő vállalati megítélésű karbantartó társadalom minél nagyobb mértékben hozzájáruljon az európai uniós és magyarországi fejlődési célkitűzések megvalósításához.

Ha a karbantartási szakma a jövőben érdemi pályázati forrásokhoz kíván jutni, a stratégiai céljai között szerepelnie kell annak a valós szándéknak, hogy tevőlegesen részt kíván vállalni a 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó operatív programok céljainak megvalósításában.

Ennek szellemében ez a dokumentum, Magyarország Kormánya által a 2014-2020 közötti időszakra kidolgozott operatív programok teljesítéséhez való hozzájárulási szándékának kinyilvánításaként az Országos Karbantartási Stratégia fontos célkitűzésének tekinti:

–        olyan szemlélet erősítését, amely szerint az ipari létesítmények és berendezések karbantartását minden lehetséges esetben össze kell kapcsolni azok korszerűsítésével az energiahatékonyság növelése, a megújuló energiaforrások arányának növelése és a szén-dioxid kibocsátás csökkentése céljából,

–        annak tudatosítását, hogy a karbantartás színvonalának emelése növeli a vállalatok – elsősorban a kkv-k – versenyképességét.

 

A/2 – támogató tevékenység jellege, területei:
–   Fel kell térképezni az energiahatékonyság növelésének lehetőségeit az ipar különböző területein (pl. sűrített levegő ellátó rendszerek karbantartása és korszerűsítése, hőenergia termelő berendezések szabályozása, a hő visszanyerési lehetőségek alkalmazása, stb.)

–   Megvalósított megoldások felkutatása, esettanulmányok írása

–   Ismeretterjesztő és népszerűsítő anyagok összeállítása

–   Kapcsolatépítés olyan ismert szervezetekkel és vállalkozásokkal, amelyek képesek hitelesen támogatni a céljainkat (pl. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Mérnöki Kamara Vállalkozói Kollégiuma, Energiaklub, stb.)

–   Kapcsolatépítés pályázatíró vállalkozásokkal

–   A fentieket tartalmazó hírlevelek összeállítása és széles körű terjesztése.

–   Fórumok tartása, esetleg társszervezetekkel közösen, ahol ismertetjük a fenti elképzeléseinket, ösztönözzük a vállalatok képviselőit az energiahatékonyság növelésére

–   Szükség esetén segítséget nyújtunk számukra ahhoz, hogy pályázzanak forrásokra.

–   Kapcsolatépítés az uniós források felhasználásában jártas társaságokkal.

 

A/3 Elemző tanulmányok készítése a legjobb gyakorlatok feltárására és megismertetésére különösen az alábbi területeken:
  • a mai magyar vállalatok beruházási gyakorlatának elemzése, összehasonlítása a karbantartás- és a biztonság érvényesítése szempontjából

–          a stratégia készítés vállalati gyakorlatának megismerése (beleértve a karbantartási területet is) és a tapasztalatok feltáró közzététele

–        a karbantartási rendszerek kialakításáról és sikeres bevezetéséről

–        új vizsgálati és elemzési módszerek felhasználási tapasztalatairól

–        nemzetközi konferenciák tapasztalatairól, a kitapintható új megközelítésekről és fejlődési tendenciákról

–        új, újszerű oktatási- és képzési programokról

–        gazdasági- és versenyképességi előrejelzésekről

 

A/3 – támogató tevékenység jellege, területei:
–   esettanulmányok bemutatása karbantartási rendezvényeken és konferenciákon

–   esettanulmány gyűjtemény összeállítása, kiadása és terjesztése

 

A/4 Az újonnan megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó karbantartási komponensek realizálásának kikényszerítése

Országos érvényű előírásokkal biztosítani kell, hogy az újonnan megvalósuló beruházásoknál az alábbi minimális karbantartási elvek érvényesüljenek:

  1. Általános elv, hogy a beruházás előkészítésénél a karbantartási komponensek elemeit, vagyis azok költségeit a beruházási költség keretbe – külön soron – be kell tervezni.
  2. A karbantartás már a „tervezési követelményrendszer” megadásánál kezdődjön, vagyis a:

–          funkcionális,

–          üzemeltetési,

–          karbantartási,

–          állapot-felügyeleti,

–          környezetvédelmi,

–          biztonságtechnikai,

–          munkavédelmi,

–          tűzvédelmi,

dokumentációs követelmények tervezők felé történő megfogalmazásával.

  1. A kiviteli tervek szigorú felülvizsgálatát, a „karbantartási terv zsűrit”, továbbá (a beruházandó létesítmény technológiája szerint szükséges veszélyazonosítási módszerekkel) a rendszerbiztonsági elemzés(eke)t – dokumentáltan – kell elvégezni.
  2. A kivitelezés megkezdése előtt a Megvalósulási Dokumentáció tartalom jegyzékét rögzíteni kell, ahol az elvárt karbantartással kapcsolatos szakmai információk és előírások is szerepelnek. A kivitelezőktől, beszállítóktól a vonatkozó adatokat, dokumentumokat meg kell követelni.
  3. A beruházás kivitelezésének elválaszthatatlan költségeleme kell, hogy legyen az üzemindításhoz, ill. a 2 éves üzemeléshez szükséges tartalék alkatrészek megvásárlása, ill. beszerzése.
  4. A beruházási időszak végére a (kezelőkkel azonos színvonalon) a gépész-, villamos-, irányítástechnikai karbantartókat (és a műszaki felügyeleti munkát végző szakembereket) be kell tanítani.
  5. Az üzemindításig az előzetes karbantartási stratégiát ki kell dolgozni, az ehhez szükséges hardver, valamint szoftver eszközöket be kell szerezni a beruházás keretein belül. (Pl.: speciális karbantartási szerszámok, műszerek, segédanyagok, CMMS és egyéb karbantartás irányítást- és állapotfelügyeletet segítő rendszerek, eszközök.)

Természetesen e karbantartási „szakmai követelmények” megfelelően differenciáltan, csoportosítva kerülnének előírásra kötelező, ajánlott kategóriákban, pl.:

  • iparáganként (energiaszolgáltatók, közműszolgáltatók, stb…)
  • tűz- és robbanásveszélyes közegek felhasználása (pl.: a közeg típusa, mennyisége),
  • elhelyezkedés (lakott területen kívül vagy belül, élővíz közvetlen környezetében)
A/4 – támogató tevékenység jellege, területei:
–   szakmai követelményrendszer összeállítása területenként szakértők által

–   a szakmai követelményrendszer eljuttatása a döntéshozókhoz és a vállalkozásokhoz

–   a szakmai követelményrendszer népszerűsítése

 

A/5 karbantartói/karbantartási kultúra fejlesztése

A kultúra kifejezés alatt általános értelemben egy embercsoport szokásainak és hagyományainak összességét értjük.

Egy lehetséges definíciója szerint a kultúra az az összetett egész, ami magába foglalja a tudást, a vélekedést, a művészeteket, a morált (morálokat), a jogot és a szokást, és minden olyan emberi képességet és habitust, amit az ember a társadalom tagjaként sajátít el (tehát emberek csoportjának tagjaként).

A kultúra háromszintű kategória az alapfeltevések és premisszák, az értékek és ideológiák, valamint a javak és képződmények szintje.

A kultúra értelmezhető egy nemzet, ország szintjén, de értelmezhető egy szervezet, intézmény szintjén is, sőt egyes funkcionális területeken is, mint a karbantartás.

A karbantartói kultúra a karbantartók, mérnökök, gépdoktorok és egyéb módon megnevezett, a karbantartásban közvetlenül –, vagy azt érintve – dolgozó emberek viselkedése, szokásai és „hagyományainak” összessége. Közvetlenül dolgozói megelégedettséggel mérhető.

A karbantartási kultúra pedig a karbantartók „szakmai” viselkedése, szokásai és „hagyományainak” összessége, de legfőképpen annak gépre gyakorolt hatása. Közvetlenül gép-rendelkezésre állással, közvetetten pedig termelő gép teljesítményével mérhető.

Melyek a kívánatos karbantartó kulturális jellemzői?

  • a karbantartó vevőközpontú
  • a karbantartó fenntartható fejlődést szolgáló
  • a karbantartó versenyszellemű
  • a karbantartó felméri tevékenységének környezeti hatásait
  • hibátlanul megfelel minden írott és íratlan etikai elvárásnak

A kulturális elvárás rendszer szlogenszerű változata:

„Magyarország legjobb szolgáltatójává válunk a megfelelő emberrel a megfelelő eszközzel a megfelelő helyen és időben!”

 

A/5 – támogató tevékenység jellege, területei:
–        a gazdasági környezet befolyásoló hatásainak kezelése, szűrése

–        hősök, példaképek emlékeinek, hagyatékának tanulmányozása

–        szertartások, rituálék rendszerbe állítása a fejlesztés érdekében

–        kulturális hálózatok, informális szervezetek kezelése a fejlesztés érdekében

–        a változás/változtatás menedzsment eszköztárának megismerése, értékelése és felhasználása

A/4 Az újonnan megvalósuló beruházásokhoz kapcsolódó karbantartási komponensek realizálásának kikényszerítése

Kormányzati szinten nincs olyan szervezet vagy tisztségviselő, amely, vagy aki a magyar ipar globális kérdéseivel foglalkozna. Emiatt az Országos Karbantartási Stratégia elfogadásában és elfogadtatásában, ismertté tételében és megvalósításában, másutt, és több munkával járó módon kell stratégiai partnereket keresni, ami nem egyszerű feladat.

Stratégiai partnerekként lehetőleg jól ismert szervezeteket illetve vállalkozásokat kell választani, amelyeknek érdeke fűződik az Országos Karbantartási Stratégia célkitűzéseinek megvalósításához.

Más szakmai szervezet vagy szövetség esetében a partnerségről egyedileg kell dönteni.

A fentiek alapján a következő lehetőségek látszanak:

  1. BM Országos Katasztrófavédelemi Főigazgatóság

Az új katasztrófavédelmi törvényben és annak végrehajtási kormányrendeleteiben és miniszteri rendeleteiben meghatározott feladatok ellátására, azzal összhangban a BM 2012. január elsejével, valamint az áprilisi szervezet-átalakítással az OKF-en belül új szervezeti struktúra alakult. Ez három pillérre épül: iparbiztonság, polgári védelem és tűzvédelem. Az iparbiztonsági feladatok ellátására létrehozott országos iparbiztonsági főfelügyelőség tevékenysége négy fő szakterületre terjed ki. Ezek a veszélyes üzemek felügyelete, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzése, a kritikus infrastruktúrák védelme, valamint a nukleárisbaleset-elhárítás szakterülete. 

  1. Biztosítók

A következő idézet a CLB (Credit Leasing Broker) Független Biztosítási Alkusz Kft. honlapjáról származik:

„A Géptörés-biztosítás az ipari gépek, berendezések, készülékek előre nem látható, váratlan esemény miatt bekövetkező vagyoni károsodására nyújt fedezetet. A biztosítás egyaránt megköthető mobil és rögzített gépekre. Az érvényes géptörés-biztosítási szerződés alapján a biztosított gépek károsodásának javítására, szükség esetén pótlására nyújt szolgáltatást társaságunk.

A fedezet kiterjedhet többek között:

  • tűz és természeti eredetű károk,
  • betöréses lopás,
  • öntvény- és anyaghiba,
  • tervezési, gyártási, kivitelezési hiba,
  • hibás elhelyezés, beállítás és beszabályozás,
  • rázkódás,
  • alkatrészek kilazulása,
    • olajozás és kenés kimaradása,
    • túlhevülés,
    • fizikai robbanás,
    • repedés,
    • elektromos energia közvetlen hatásai,
    • külső mechanikus hatások,
    • kezelési hiba és gyakorlat hiánya miatt bekövetkező károkra.

A biztosítási összeg új értéken és valóságos értéken is megállapítható.

Géptörés-biztosítás a legtöbb magyarországi biztosító ajánlatában szerepel. A biztosítók tehát érdekeltek abban, hogy a karbantartás színvonala emelkedjen.

A következő biztosítók honlapján egyértelműen megtalálható a géptörés-biztosítás

Generali-Providencia Biztosító Zrt.,

  • K&H BiztosítóZrt. Vagyonbiztosítási Üzletág
  • SignalBiztosítóZrt.
  • Allianz Hungária Biztosító Zrt.
  • Groupama Garancia BiztosítóZrt.
  • Uniqa Biztosító Zrt.
  • Raiffeisen Bank Zrt.
  • MKB Biztosító Zrt.
    • PROVITI Biztosítási Szolgáltató Kft.
    • UNION Biztosító Zrt.
    • AEGON Magyarország Általános Biztosító Zrt.

 

  1. Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ

Az Energiaklub célja, hogy szűkös készleteinket ésszerűen használjuk fel, megváltozzanak a pazarló szokások. Szakpolitikai Intézetként saját felvetésre, vagy megrendelésre tanulmányokat készít az általa művelt területeken, amelyeket döntéshozók, államigazgatási szervezetek is felhasználnak. Az energiahatékonyság a kiemelt területeik között szerepel. Akár együttműködés is kialakulhat az Energiaklub, és a karbantartási szakma képviselői között abban, hogy hogyan ítélhető meg energiahatékonyság szempontjából egy átlagos magyar iparvállalat.

 

  1. Magyar Mérnöki Kamara – Vállalkozói Kollégium,

A Kollégium célja, hogy támogassa a mérnöki vállalkozásokat

  • az alapítás,
  • a folyamatos működés,
  • a megbízás-szerzés,
  • a teljesítések,
  • a gazdálkodás,
  • a fejlődés és fejlesztés,
  • a megújulás,
  • a piacépítés és piacszerzés,
  • a külpiaci nyitás
  • valamint az együttműködések kialakítása terén.

A felsorolásban nem szerepel a karbantartás, nem kell őket rivális szervezetnek tekinteni. Kiterjedt szervezettel rendelkezik, amelynek előnyeit egy együttműködési megállapodás keretében a MIKSZ is élvezhetné. Gyakorlott rendezvényszervezők.

 

  1. Nemzeti Munkaügyi Hivatal, Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság

A céljai közt szerepel: A foglalkoztatás biztonságának elősegítése. A munkabalesetek jelentős része karbantartási hiányosságok miatt következik be, egy másik jelentős okként pedig éppen a rosszul megszervezett karbantartási munkák említhetők.

 

  1. Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK)

Köztestületként működő szervezet, vagyis önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és állami feladatokat is ellát. A létezése törvény által biztosított.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara részese a működési területét érintő törvények és egyéb jogszabályok előkészítésének, feladatai vannak a mindenkori kormány célkitűzéseinek megvalósításában. Az MKIK feladatairól röviden:

Általános feladatok:

  • a gazdaság fejlesztése,
  • az üzleti forgalom biztonságának garantálása,
  • a gazdaság általános érdekeinek érvényesítése.

Specifikus feladatok:

  • véleményezi a gazdasági tárgyú előterjesztések és jogszabályok tervezeteit
  • véleményezi a gazdálkodó szervezetekre és az általuk folytatott gazdasági tevékenységekre vonatkozó – jogszabály alkotására, program elfogadására, átfogó intézkedés meghozatalára irányuló, stb. – előterjesztéseket a Kormányhoz történő beterjesztésük előtt.
  • kidolgozza a tisztességes piaci magatartásra vonatkozó etikai szabályokat tartalmazó etikai szabályzatot;
  • külön törvények rendelkezései szerint részt vesz az országosan működtetett tanácsok és testületek – pl. az Országos Képzési Tanács – munkájában.

Kiterjedt szervezettel (megyei kereskedelmi és iparkamarák) és infrastruktúrával rendelkezik. A törvény által előírt feladatai révén vezetői szoros kapcsolatot ápolnak kormányhivatalokkal.

 

  1. Karbantartást oktató felsőoktatási intézmények

–        Pannon Egyetem

–        Dunaújvárosi Főiskola

–        Miskolci Egyetem

–        Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

–        Szent István Egyetem

–        Nemzeti Közszolgálati egyetem

–        Debreceni Egyetem

–        Budapesti Corvinus Egyetem

–        Óbudai Egyetem

–        Széchenyi István Egyetem

–        Nyugat-magyarországi Egyetem

–        Szolnoki Főiskola

–        Stb.

 

  1. Lufthansa Technik Budapest Kft.

Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér

A karbantartás csúcsszínvonalát képviseli.

Természetesen a MIKSZ-ben jelenleg megtalálható széles szakmai spektrum miatt jelentősen diverzifikálódhat a kapcsolatrendszer, hiszen a tagozatok, bizottságok számossága és különbözősége (pl.: kutatás-fejlesztés, társadalmi és szervezeti kapcsolatok, élelmiszer-, gépipar-, nyomda ipari, szoftver és eszköz, szolgáltatói, stb.) döntően befolyásolják azt.

Nem elég egy kapcsolatot életre hívni, azt folyamatosan ápolni is kell, ha eredményt akarunk elérni. A kapcsolatépítés, és annak értelmes és hasznos működtetése nem lehet reszort feladat.

 

A/6 – támogató tevékenység jellege, területei:
–        magas szintű tárgyalások és egyeztetések az érintett szervezetekkel a MIKSZ elnökségének felügyelete mellett.

–        közös szereplések lehetőségének keresése

–        kapcsolatfelelősi rendszer kiépítése

–        az együttműködéseket értékelő rendszer kidolgozása

–        a Pannon Egyetem által alapított és akkreditált biztosítási menedzser szakirányú továbbképzési szak áthangolása az együttműködések érdekeinek megfelelően

 

A/7 Szakmai minősítési rendszer

A megrendelők számára elsődlegesen fontos, hogy olyan vállalkozásokkal kössenek beszállítási, szolgáltatási szerződést, amelyek megbízhatósága, jó teljesítőképessége garantálható. A cégadatok, internetes megjelenések, reklámok erre nem nyújtanak elegendően mély információkat. Természetesen a versenyhelyzet negatív befolyásolására a Közbeszerzési Törvény nem ad lehetőséget, ezen felül etikátlan lenne egy-egy vállalkozás elmarasztaló megítélését közzétenni. Mindezek figyelembe vételével szükséges egy „Karbantartó Minősítési Rendszer” létrehozása.

A szakmai minősítési rendszerbe a beszállítók, szolgáltatók kizárólag önkéntes alapon jelentkezhetnek be, vállalva a negatív megítélés kockázatát is. Ez orvosolható a kijelentkezés bármikor történő, azonnali kezelésével. Ugyanakkor a megrendelőknek már önmagában is támpontot ad egy vállalkozás pozitív megítéléséhez, hogy a minősítési rendszerbe bejelentkezett-e, vagy sem.

A minőségi mutatók alapját – megadott támpontok szerint – a vállalkozással már kapcsolatba került megrendelők közötti felmérés adja. A rendszer leginkább az ellenőrzött referenciák bázisán nyugszik, azonban egy szokványos referencialevélnél lényegesen mélyebb tartalommal. A szerződéses teljesítés rögzítésén kívül a határidők betartása, a szakmai kompetenciák rendelkezésre állása, a minőségi munkavégzés igazolása szolgáltatja a minősítési rendszer részleteit.

A minősítés szempontjainak kidolgozása szakmai grémium feladata. Ugyanez a szervezet végzi a megrendelők által rendelkezésre bocsájtott minősítések esetleges ellenőrzését is, így a grémium felelősséget vállal a közzétett adatok hitelességéért. A minősítés elvégzése az előzőek alapján díjfizetés ellenében történhet, amelyet a minősítési rendszerbe bejelentkező vállalkozásnak kell vállalni.

A szakmai minősítések a megrendelők részére egy honlapról elérhetők a szervezet tagjai számára. A bejelentkező vállalkozások kérhetik a rendszer frissítését, megadva azon megrendelőket, akiknek a minősítését szerepeltetni kívánják. Ugyanakkor a minősítési eljárás során nincs lehetőségük a beavatkozásra, a megadott megrendelő által adott pontszámok és a minősítés szakmai szervezet általi ellenőrzése nem befolyásolható.

Az ilyen módon kialakított minősítési rendszer felügyeletét – elsősorban jogi, adatvédelmi szempontból – az illetékes minisztériumnak kell ellátni.

Mivel elsősorban a megrendelők részéről jelentkezik a szakmai minősítési rendszer bevezetésének igénye, a potenciális vállalatok felé tájékoztató anyagot kell küldeni. Kiindulásként az elképzelt minősítési rendszer alappontjai szolgálhatnak, azonban a megrendelők részére lehetővé kell tenni, hogy egyéb szempontokat is javasolhassanak.

 

A/7 – támogató tevékenység jellege, területei:
–        a minősítési rendszer kidolgozására szakértői testület létrehozása

–        a szakértői testület legitimációjának biztosítása állami szinten

–        a rendszer működtetési szabályainak kidolgozása

–        a működtetés pénzügyi hátterének kidolgozása

 

A/8 Prémium kategóriájú karbantartók számára a „géporvos” cím adományozási feltételeinek kidolgozása

A cím odaítélésekor, a pályázók megítélésekor következő szempontokat kell figyelembe venni:

  • éveken keresztül bizonyított
  • a minőségi munka elkötelezettje
  • erkölcsileg feddhetetlen és munkatársai felnéznek rá
  • munkavégzésének megbízhatósága kiváló
  • a szervezetén belül szakmai elismertségnek örvend
  • gondoskodik folyamatos szakmai fejlődéséről
  • a fiatal szakemberek fejlődését támogatja
  • megfelelő (legalább középfokú) műszaki végzettséggel rendelkezik

A címet az érintettek pályázat útján nyerhetik el. A pályázatnak tartalmazni kell az alábbiakat:

  • önéletrajzot az EU-pass struktúrának megfelelően
  • részletes szakmai önéletrajzot
  • referencia helyek és munkák ismertetését a referenciát adó személyek és azok elérhetőségének feltüntetésével
  • legalább két ajánlólevél becsatolását

A címek odaítéléséről a Magyar Ipari Karbantartók Szervezetének elnöksége által megválasztott független szakértői Kuratórium dönt. A Kuratórium munkamódszerét, értékelési módszerét és működési rendjét maga határozza meg.

A cím odaítélését egy a MIKSZ elnöke és a Kuratórium elnöke által aláírt és sorszámozott oklevél tanúsítja.

A pályázatok beküldési határideje minden év december 15-e.

A „géporvos” címet tanúsító oklevelek ünnepélyes átadására kínálkozó lehetőségek:

  • a MIKSZ éves közgyűlései
  • egy erre alkalmas karbantartási konferencia nyilvánossága
  • egy erre a célra szervezett ünnepség stb.
A/8 – támogató tevékenység jellege, területei:
–   a Kuratórium tagjainak kijelölése és felkérése

–   a Kuratórium statútumának kidolgozása

–   a cím odaítélése kritériumrendszerének elfogadása az Elnökség által

–   a rendszer működtetési költségeinek megtervezése

 

A/9 Lobby a karbantartási szakma anyagi és erkölcsi elismertségéért / Országgyűlési képviselők megnyerése

A lobby tevékenységet a már feltárt érintettség-térkép mentén kell elkezdeni. Célszerűnek tűnik megkeresni az ipari múlttal rendelkezőket (ott akol lehetséges), mivel az ő esetükben nem a „nulláról” indul a kapcsolat, így a kérdés fontosságát valamennyire ismerik már.

Minden érintettnek azt az üzenetet kell közvetíteni elsődlegesen, amire hatással tud lenni, illetve ami a szakterületével kapcsolatos. (Pl.: EMMI – foglalkoztatottság növekedése, középfokú karbantartói képzés növeli a munka világában a sikerességet, stb.). Ennek megfelelően, az Országos Karbantartási Stratégiát az érintetteknek külön-külön kell lebontani, abból, „marketing” anyagot készíteni.

Fel kell térképezni az esetleges személyes kapcsolatokat, ismeretségeket, amelyeken keresztül sokkal könnyebben lehet átadni a stratégia üzenetét.

Építeni kell a jó gyakorlatok megosztásában rejlő erőre. Keresni kell olyan példákat, ahol a karbantartók megfelelő helyen való kezelése, eredményeket hozott. (pl.: Volán), ezt bemutatni, elmondatni velük. Természetesen itt is a döntéshozókat kell megcélozni, akiket nyitottá kell tennünk, meg kell hoznunk az étvágyukat.

Az elismerés egyik formája a bérezés. Jó lenne látni, hogy magyar és európai viszonylatban hogyan állunk ebben a kérdésben, milyen bérszint van a karbantartási szakmában. Ez megerősíti, vagy cáfolja a feltételezésünket az elismerésről.

További lehetőség, hogy minél több eseményen jelenünk meg, ezzel is mutatva az érintettek felé, létezésünket, ezzel elkezdve a „kritikus tömeg” felépítését.

 

A/9 – támogató tevékenység jellege, területei:
–   egységes, igényes kivitelű bemutatkozó marketing anyag megjelentetése

–   arculati kézikönyv összeállítása

–   nyilvános szereplések számosságának növelése

 

A/10 Karbantartói hírlevél

Egyik legfontosabb stratégiai célként határoztuk meg a különféle működési területek, karbantartáshoz kapcsolódó szakmai körök tapasztalatainak megosztását, egymás tájékoztatását az elért és tervezett eredményekről. Ennek legmegfelelőbb fóruma egy olyan hírlevél rendszeres eljuttatása valamennyi érintetthez, amely a szakmai újdonságokon kívül a karbantartással kapcsolatos eseményekről, konferenciákról, és az újonnan megjelent szakirodalomról is tájékoztatást nyújt.

Korszerű, széles körű hozzáférést lehetővé tevő formája az Internetről letölthető, jól szerkesztett, figyelem felhívásokat is tartalmazó „Karbantartói Hírlevél”. Fontos tartalmi eleme a különböző szakmai körök hasonló rendezvényeinek megjelentetése, amelyhez a szervezetek közötti együttműködési megállapodások határozzák meg a feltételeket. A hírlevél helyet adhat reklámfelületeknek is, de csak korlátozott mértékben.

A minőségi szerkesztéshez szakmai képzettséggel és gyakorlattal rendelkező szerkesztő-újságíró bevonása szükséges

 

A/10 – támogató tevékenység jellege, területei:
–   információk gyűjtése, becsatornázása a karbantartó szakemberektől

–   socialmedia eszközeinek felhasználása a toborzásban

–   hírportál kiépítése

 

A/11 Közhasznú cselekedetek/akciók

A közhasznú cselekedetek akkor igazán hatékonyak és hatásosak, ha olyan területen történnek, ahol a segítőknek már van tapasztalata és gyakorlata. Például egy pénzügyi kontrollernek nem kerítést kell festenie, hanem valakinek az adóbevallását kell átnéznie. Ebből kiindulva, a karbantartó szervezeteknek és szövetségeknek a kkv-k számára kellene tanácsokat adni karbantartási kérdésekben.

Az ilyen tevékenység akár on-line eszközökkel is végezhető, nem feltétlenül szükséges a személyes jelenlét.

 

A/11 – támogató tevékenység jellege, területei:
–   kompetencia felmérés a tanácsadást igénybe vevő vállalkozások között

–   belterjesség felszámolása

–   média kapcsolatok kiépítése

 

A/12 A karbantartási terület integráló szemléletének erősítése, általánosítása „A torta nőjön, ne a szelet nagysága!” elvre visszavezethetően

Egy jól prosperáló karbantartó szervezet (pl. a MIKSZ), felvértezve egy szakmai közmegegyezésen nyugvó Országos Karbantartási Stratégiával – a puszta jelenlétével is – alapvető fontosságú lehet a szemléletváltozás elősegítésében.

A Chikán Attila vezette, „Versenyben a világgal – A magyar gazdaság versenyképességének mikrogazdasági tényezői” című kutatási program megállapításaiból egy releváns megállapítás:

„A nagyvállalatok és különösképpen a külföldi tulajdonú vállalatok körében kedvezőbb a megelőző karbantartás javításhoz viszonyított aránya, mint a többi vállalatcsoportnál.”

  • . . . „Viszonylag régi alapelv, hogy a karbantartás kisebb költségekkel és kevesebb járulékos veszteséggel jár, mint a javítás. Az adatok mégis azt bizonyítják, hogy a vállalatok többségénél egyelőre inkább az utóbbi van túlsúlyban.”
  • . . . „A külföldi és magyar tulajdonban lévő vállalatok közötti leglényegesebb különbségtermelési téren az integráltság eltérő szintjében (számítógépesítettség foka, MRP (Manufacturing Resources Planning) használata, integrált információs rendszer bevezetése) és a gazdálkodási módszertan fejlettségi fokában (az információk ésszerűbb gyűjtésében és felhasználásában, ld. pl. a vásárlói elégedettség mérését, a vezetői termelésjelentések számítógépes összeállítását) és a megelőző karbantartás intenzívebb használatában rejlik.”

A 90-es évek végén megfogalmazott szakmai üzenet lényege nem változott: a megelőzés kevesebbe kerül, mint a gyógyítás, akár emberről vagy gépről, illetve orvosról vagy géporvosról van szó.

Az idézett mondatokból tágabb értelemben azt a következtetést vonhatjuk le, hogy a karbantartás módja és színvonala bizonyítottan kapcsolatban áll egy vállalat versenyképességével.

Kövessük végig az alábbi gondolatsorozatot, mint gondolati esettanulmányt!

Egy értéket termelő vállalat erőforrásai – speciális megközelítésben és leegyszerűsítve:

Közvetlen (termelési) erőforrások

  • Anyagok (nyersanyagok, alapanyagok, segédanyagok)

Az anyagokat általában folyamatosan be kell szerezni.

  • Termelési alapterület és infrastruktúra

Elő kell teremteni (beruházással). Az infrastruktúra karbantartást igényel. A termelési alapterület és az infrastruktúra vállalat tulajdonát képezik.

  • Gyártóeszközök és szerszámok, a termeléshez szükséges speciális berendezések és létesítmények (tartályok, nyomástartó edények, gátak, stb.)

Elő kell teremteni (beruházással). A vállalat tulajdonát képezik. Olyan fizikai lehetőségeket (pl. egy gyártási folyamat megvalósításának lehetősége) hordoznak, amelyek nélkül értéktelenek lennének a termelés számára. A többségük karbantartást, és – a versenyképesség megőrzése céljából – fejlesztést igényel. A karbantartás alacsony színvonala vagy elmaradása növeli a balesetveszélyt, emellett környezetszennyezés és ipari katasztrófák kialakulásához vezethet. Mivel sem az alkalmazottak, sem a környezet, sem a katasztrófák által veszélyeztetett emberek és létesítmények nem képezik a vállalat tulajdonát, ezért a karbantartás színvonala és eredményessége nem csupán a vállalat „belügye”.

  • Energia

Általában folyamatosan be kell szerezni.

  • Humán erőforrások

Be kell szerezni a munkaerőpiacon. Az emberi erőforrások nem képezik a vállalat tulajdonát. Speciális jellemzőkkel rendelkeznek: tudást és képességeket hordoznak, amelyek nélkül a termelés számára értéktelenek lennének. A tudást és képességeket karban kell tartani (pl.: tanulással és tréningekkel), a versenyképesség megőrzése céljából pedig fejleszteni kell (képzésekkel). A tudás nem elegendő színvonala vagy hiánya a gyártóeszközök és a speciális ipari létesítmények helytelen karbantartásához és helytelen működtetéséhez vezethet, amelynek növekvő balesetveszély, környezetszennyezés és katasztrófahelyzet kialakulása, vagy ipari katasztrófa bekövetkezése lehet a következménye.

  • Pénzügyi erőforrások

A többi erőforrás megteremtésének és működtetésének eszközét képezik.

  • Információ

Az információkat folyamatosan be kell szerezni.

A vállalat környezetéből szerzett információk a bizonytalanságot csökkentő új ismeretek. Ha a vállalat döntéshozói ismerik a fejlődési irányokat, a versenytársak tevékenységét, a vevői igényeket és azok változásait, továbbá a piaci helyzetet, stb., akkor megalapozottabb döntéseket képesek hozni.

A vállalat működése során keletkező belső információk a folyamatok optimálásához, és az eredmény maximalizálásához szükségesek.

  • Az információk feldolgozásának eszközei

Az eszközöket elő kell teremteni (beruházással), folyamatosan karban kell tartani és fejleszteni. Ezek az eszközök döntően IT hardverek és szoftverek. Manapság az IT eszközök jelentős hányada a gyártóeszközök részét képezi. Az IT eszközök célirányos és tudatos alkalmazása versenyelőnyt jelentő új erőforrás megteremtését teszi lehetővé (ipari internet).

Közvetett erőforrások (immateriális javak és szellemi erőforrások) – csak felsorolás-szerűen

A vállalaton belüli erőforrások:

–        Vállalati kultúra

–        Szabadalmak, know-how-k, tervdokumentációk, technológiai leírások, folyamatleírások, stb.

–        Tréning- és képzési anyagok

–        Stb.

Határterületi és vállalaton kívüli erőforrások:

–        A vállalat, a termékek, a szakemberek hírneve

–        A vevői és szállítói kapcsolatok

–        Stb.

A fenti felsorolásból emeljünk ki két fajta erőforrást: a gyártóeszközöket, szerszámokat és a speciális ipari létesítményeket, valamint a humán erőforrásokat.

Értelmetlen dolog lenne azt mérlegelni, hogy melyiknek van prioritása a másikkal szemben. Bármelyik hiánya nem 50%-os, hanem nulla eredményhez vezetne.

A karbantartás szó mindkét erőforrás rövid jellemzésében előfordul. Szintén értelmetlen dolog lenne azt fontolgatni, hogy melyik karbantartás a fontosabb. Bármelyik terület karbantartásának a hiánya a vállalat hanyatlásához, versenyképességének csökkenéséhez, végső soron a megszűnéséhez vezetne.

A gyártóeszközök és szerszámok karbantartásának alacsony színvonala a következő okok miatt idézi elő a vállalat hanyatlását:

–        Növekedik a gépek állásideje. A termelés kiesés bevétel kieséssel jár, míg a költségek gyakorlatilag nem változnak. Az energia- és szállítási költségekben mutatkozhat csökkenés, míg más költségtényezők (túlóra költségek, javítási költségek, stb.) növelik a vállalat költségeit.

–        A gépek minőségének romlásával együtt romlik a termékminőség, nő a selejt aránya. A selejt egyértelműen veszteséget jelent a vállalat számára.

–        A rossz állapotú gépek nagyobb gyakorisággal idéznek elő üzemi balesetet. A rossz munkakörülmények rontják a munkamorált, csökken a humán teljesítmény. Ezek szintén veszteséget jelentenek a vállalat számára.

–        A romló termékminőség rontja a vállalat vevői megítélését, erodálódik a vállalat hírneve, csökkenhet a rendelésállomány.

Piaci versenykörülmények között egy vállalat működése és fejlődése nem képzelhető el a gyártóeszközök folyamatos és magas színvonalú karbantartása nélkül, mint ahogy az alkalmazottak tudásának szinten tartása illetve fejlesztése nélkül sem.

A manapság sokat emlegetett fenntartható fejlődés egyik alapvető feltétele tehát a gyártóeszközök és szerszámok magas színvonalú karbantartása, amelyek elérése érdekében a gépekhez és folyamatokhoz jól illeszkedő karbantartási rendszert választanak.

A speciális ipari létesítmények rossz állapota szintén vezethet munkabalesetekhez, emellett növekedik annak veszélye, hogy akár katasztrofális mértékben is károsodjon a környezet (pl. egészség- és környezetkárosító szennyezőanyagok juthatnak a környezetbe), vagy más természetű, az életet, az életfeltételeket és az anyagi javakat, jelentős mértékben és súlyosan károsító ipari szerencsétlenség következzen be.

Katasztrofális esemény bekövetkezése után a fenntartható fejlődés fogalmát elfelejthetjük. A vállalatot a katasztrófavédelmi törvény (azon belül az iparbiztonsági előírások) be nem tartása címén rendszerint tetemes kártérítés megfizetésére kötelezik. Gyakran olyan mértékben romlik a vállalat goodwillje, ami önmagában is – de a kártérítéssel együtt bizonyosan – elegendő a tönkremenetelhez.

Miért nem érdemes tehát a karbantartási költségekkel spórolni, vagyis kevesebbet költeni, mint amennyi a gépekhez és a termelési folyamatokhoz jól illeszkedő, korszerű karbantartási rendszer fenntartásához szükséges?

–     Mert alacsony szintű lesz a vállalat versenyképessége.

–     Mert a már egyszer „bejáratott”, megfelelő színvonalat jelentő karbantartási rendszer költségeinek átmeneti megnyirbálása is negatív spirálba hajthatja a vállalatot. A megelőzést szolgáló tevékenységek egy részének vagy egészének elhagyása miatt gyakoribbá válhatnak a súlyos, és költséges meghibásodások, amelyeket a termelés fenntartása érdekében mérlegelés nélkül ki kell javítani. Emiatt a karbantartási költségek meghaladhatják a korábbi – nem csökkentett – szintet, ráadásul a termeléskiesések miatt a vállalat komoly veszteségeket könyvelhet el. Az így kialakult helyzetben a költségeket más területeken (pl. képzések, HSE, vevőszolgálat, stb.) kell csökkenteni, amely a vállalat helyzetét jelentős mértékben tovább ronthatja.

–     Mert minden vállalat felelősséggel tartozik az alkalmazottai egészségéért és testi épségéért.

–     Mert minden vállalat köteles betartani az iparbiztonsági előírásokat.

–     Mert minden vállalat köteles elkerülni a természeti és épített környezet károsodásával járó rendkívüli eseményeket (ipari katasztrófákat), és minden olyan eseményt, amely a vállalat környezetében lakó emberek egészségének károsodásával járhat.

 

A/12 – támogató tevékenység jellege, területei:
–   a gondolkodás alakítása a megelőzés szellemiségének irányába

–   komplex, az integratív gondolkodást építő feladatok tantervesítése már a középiskolákban

–   az esettanulmány, mint vizsgálati módszer terjesztése, társadalmasítása

 

B/1 Megfelelő minőségű szakember utánpótlás biztosítása különböző szinteken

Mind a képzésnél, mind a cégirányításban tudatosítandó, hogy gazdasági-, műszaki- és nem utolsó sorban biztonsági okokból a karbantartás nem azonos a hibaelhárítással, az utóbbit tartalmazza az előző. Ugyancsak közismertté kell tenni a stratégiai karbantartás fogalmát, annak jelentőségét a cég működésében.

A szakember utánpótlást biztosítani kell mind alap-, közép- és felsőszintű képzettséget igénylő különböző célú karbantartási feladatok megoldásához. A megoldás alappillérét az iskolarendszernek kell nyújtania, ugyanis az iskolarendszer adta ismeretekre tudnak hatékonyan támaszkodni:

  • a különböző szintű oktatási intézmények és speciális, szakoktatásra létrehozott vállalkozások által szervezett alap- és továbbképző tanfolyamok,
  • az egy-egy szakterület aktuális és a várható problémáira, feladataira fókuszáló konferenciák, szakmai kerekasztalok,
  • a berendezéseket, létesítményeket gyártó- és szállító cégek által szervezésre kerülő képzések, ismertetések,
  • kiállítások, bemutatók.

A karbantartási tevékenység egyre komplexebbé válása következtében napról-napra erősödő igény fogalmazódik meg a különböző előképzettségi alapokon nyugvó karbantartó szakmunkásképzési rendszer megvalósítására.

Jelentős megoldandó feladat a mérnökképzés tantárgyi struktúrájában a karbantartás szempontjából végbement, feltétlenül negatívnak tekinthető változások hatásának kiküszöbölése.

A karbantartás cégszintű tervezéséhez, irányításához szükséges módszerek és a korszerű információtechnikai eszközök adta lehetőségek kiaknázása elengedhetetlen. A berendezésekhez kapcsolódó karbantartási feladat végrehajtása – legyen az akár megelőző, akár hibaelhárító – nem tudja nélkülözni az informatikai, a műszaki rendszerek és létesítmények megbízhatósági- és rendelkezésre állási problémáinak elemzését, az elemzés során felmerült kérdések megválaszolását, amelyek valószínűségelméleti és matematikai statisztikai ismereteket igényelnek.

Megfontolandó, hogy akár jogszabályi úton lehessen elrendelni a szükséges végzettségű (MSc, BSc, középfokú,…) szakemberek részvételét a karbantartó munkafolyamatban.

 

B/1 – támogató tevékenység jellege, területei:
–   lobby a releváns kormányzati szerveknél

–   a felhasználói szektor érdekérvényesítő képességének becsatornázása különös tekintettel a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára

–   tematikus ajánlatok kidolgozása

 

B/2 Szakmai akkreditáció bevezetése a karbantartási vállalkozások számára

A karbantartási feladatokkal foglalkozó vállalkozások akkreditációja a szakmai Karbantartó Minősítési Rendszerben megfogalmazottak szerint történhet. Az akkreditáció a minőségbiztosítási rendszer bevezetése során kialakult gyakorlatot követné. Hangsúlyozzuk, hogy a karbantartási vállalkozások számára alkalmazandó akkreditációs rendszer kidolgozása egy hosszú evolúciós folyamat eredményeként alakítható ki. A korábban ismertetett minősítő rendszer folyamatos tökéletesítésével fejleszthető ki, és válhat elfogadottá a dokumentációs rendszere. Számolni kell e területen a nemzetközi hatásokkal is. Ennek megfelelően az akkreditációra bejelentkező vállalkozás elkészíti a saját, a karbantartás minőségét garantáló szabályozását, amelyre szakmai grémium által összeállított dokumentáció ad útmutatást.

Az akkreditáció hangsúlyozottan a karbantartási munka előírásainak betartására korlátozódik, nem keverendő össze a minőségbiztosítási rendszerrel. Vizsgálandók a munka elvégzéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételek, szakmai kompetenciák megléte, tehát a megjelölt karbantartási területen a felkészültség bizonyított rendelkezésre állása.

Távlati cél, hogy a közbeszerzések, szerződéskötések folyamán a minőségbiztosítási rendszer mellett az akkreditált karbantartási rendszer is bizonyítható feltétel legyen. Ezzel garantálható a megrendelők számára, hogy a pályáztatott, meghirdetett feladatra csak olyan karbantartó vállalkozások köthetnek szerződést, amelyek képesek annak elvégzésére, és magas műszaki színvonalon tudják teljesíteni a munkát.

 

B/2 – támogató tevékenység jellege, területei:
–   Első lépések megtétele a feltáró munkában szak- és diplomadolgozati témák kiírása

–   Nemzetközi tapasztalatok összegyűjtése doktori dolgozatok keretében

–   Nemzetközi karbantartó szervezetek

 

B/3Akkreditált laboratóriumok és mérőhelyek kiépítése országos szinten

A hatékony és minőségi karbantartás nem biztosítható megfelelő infrastrukturális háttér nélkül. A rendszerváltás előtt a nagy „szocialista” gyárak (Láng Gépgyár, DIGÉP, Ganz MÁVAG, stb.) tervező, gyártó, minőségbiztosítási részlegei és különböző vizsgáló és minősítő laboratóriumai stabil hátteret jelentettek a különösen veszélyes technológiával rendelkező magyar üzemek karbantartásának is.

Mára ezek a termelő egységek megszűntek, velük együtt a karbantartást támogató részlegeik, de megmaradtak (a 15 évvel öregebb) veszélyes üzemeink.

Van olyan üzemünk, ahol két hirosimai atombomba TNT egyenértéke van jelen tűz és robbanásveszélyes anyagok mennyiségét tekintve, továbbá ultra nagynyomású (1500 – 3500 bar!) technológiát működtetnek 1970-től.

Mindez csak azért került megemlítésre, hogy érzékelhető legyen, milyen hatalmas feladatokat kell megoldani a mai magyar karbantartóknak nem műszaki gondolkodású, beállítottságú menedzsment irányítása mellett.

A kormány 2011-ben felismerte, hogy „újraiparosítás” szükséges, így került – az utolsó pillanatban, állami (OVIT) tulajdonba a GANZ Röck (Kiskunfélegyháza) és államosították a Győri RÁBA-t is.

Nyilvánvaló, hogy a 60-as, 70-es, 80-as évek nehézgépiparát visszaállítani szinte lehetetlen, mégis a hazai tulajdonban lévő gyárak karbantartásának feltételeit – iparpolitikai-, ill. iparbiztonsági szempontok szerint – sürgősen javítani szükséges.

Milyen megoldások lehetnek a karbantartási háttér javítására, figyelemmel arra, hogy Magyarországon több mint 500 000 kkv működik?

A kérdés megválaszolásánál figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy a Paksi Atomerőmű bővítése az évszázad építkezése lesz hazánkban és 40%-os magyar beszállítói aránnyal számol a Kormány. A beszállítók elsősorban a kivitelező – karbantartó cégek lehet(né)nek.

Ehhez azonban meg kell határozni azokat a szakmai prioritásokat, amelyek az építés, majd az üzemeltetés és KARBANTARTÁS során is segítenek a minőség és a biztonság elvárt színvonalának elérésében.

Szinte minden (atom-, gáz-, szén-, biomassza-, biogáz-, nap-, szél-) erőműben, olaj-, petrolkémiai-, vegyipari létesítményben, energia (gáz, víz, gőz, villany) szolgáltatónál, de egyéb ipari üzemben is, megtalálhatóak a következő gépek/berendezések:

  • szivattyú,
  • gőzturbina,
  • gázturbina,
  • hajtómű,
  • ventilátor,
  • villanymotor,
  • generátor,
  • szabályozó szelep
  • biztonsági szelep,
  • különböző műszerek: hőmérők, hőmérséklet távadók, nyomásmérők, nyomáskapcsolók, nyomás távadók, stb.

Csak a méret változik.

Kiemelt stratégiai szempont lehet, hogy országos szinten – megfelelő szakmai körültekintéssel felmérve a méret tartományokat – olyan akkreditált laboratóriumokat, mérő állomásokat hozzunk létre, amelyek a fő alkatrészeket és komplett berendezéseket beszerelés előtt, vagy üzem közben, ill. karbantartás során/után ellenőrizni-minősíteni képesek.

Ezek a laboratóriumok, mérőállomások az ipar kiszolgálása mellett, a magas szintű duális műszaki oktatásnak is bázisai lehetnek. (Nagyon jó példa erre a 80-as években a TVK és a Nehézipari Műszaki Egyetem (Miskolc) által, a TVK ipari területén, létrehozott európai színvonalú Biztonsági Szelep Vizsgáló Állomás.)

A szakmaiság-, az oktatás- és a biztonság színvonalát jelentősen javítani képes országos szintű műszaki laboratórium és mérőállomás „hálózat” kiépítése, már – részben – a KKV-k bázisán, továbbá a Kormány által alkalmazott „Stratégiai partnerségi megállapodások” részeként, az illetékes nagy ipari vállalatokkal hozható létre.

 

B/3 – támogató tevékenység jellege, területei:
–   tanulmány készítése a koncepció kialakításához

–   megvalósíthatósági tanulmány kidolgozása az egyes megvalósítási fokozatokra

–   hatástanulmány készítése a kiemelt makrogazdasági hatások szempontjából (foglalkoztatottság, GDP-hez való hozzájárulás, ipari biztonság, stb.)

 

B/4A kockázattudatosság erősítése műszaki, gazdasági és emberi vonatkozásban

Egy tevékenységet nem lehet elválasztani annak a kockázatától, illetve a kockázatokat nem lehet önmagukban értékelni, elválasztani azoknak a környezetre, emberekre, gazdaságra gyakorolt hatásait. Ki kell hangsúlyozni, hogy ennek nem lehet az elsődleges célja a törvényi megfelelés, a büntetések elkerülése! Fel kell hívni a figyelmet, hogy egy nem megfelelően tervezett tevékenység, magában hordozza a hiba lehetőségét, aminek a hatása gyakran súlyos katasztrófákhoz vezethet. (lásd Csernobil)

Ennek a szemléletnek az erősítésének az érdekében olyan tudatformáló tevékenységet kell folytatni, ami a döntéshozók látásmódját érinti elsősorban. Számos olyan keretrendszer létezik, ami integráltan kezeli a kockázatokat (EFQM, ISO 31000, ISO18001, ISO14001, stb.). Ennek alkalmazására sok jó példa fellelhető. Ezeket a gyakorlatokat fel kell kutatni, és közkincsé kell tenni, cikkek, jó gyakorlat látogatások során.

B/4 – támogató tevékenység jellege, területei:
–   kockázati hangsúlyok megjelenítése az oktatási rendszer különböző szintjein

–   „Kockázatmenedzsment kurzusok” legalább választható kategóriában történő megjelenítése a felsőoktatási intézményekben

–   Kockázat kezelési módszertan fejlesztése kvantitatív és kvalitatív területen egyaránt

Az Országos Karbantartási Stratégiát a Magyar Ipari Karbantartók Szervezete elnökségének felkérésére

Dr. Gaál Zoltán, Gyerkó József, Kisdeák Lajos, Magyar Lajos, és Nyeste Zsolt készítette,

az elnökség közreműködésével.