Gépek, berendezések, gyártósorok sőt néha üzemek teljesítőképességének jellemzésére gyakran alkalmazzuk mérceként a rendelkezésre állási mutatókat. A rendelkezésre állási mutatók spektruma sokszínű abból adódóan, hogy a teljesítőképesség minőségének vizsgálata több szempont alapján történhet.
A karbantartási fogalomkörök meghatározását leíró EN13306 szabvány 4.7 pontja szerint a Rendelkezésre állás (Availability*):
Egy eszköz képessége arra, hogy adott körülmények közt, az elvárt időben és minőségben teljesítse az előírt funkciókat, feltételezve, hogy a külső erőforrások rendelkezésre állnak.
A szabvány az alábbi 3 megjegyzést fűzi a meghatározáshoz:
- Megjegyzés: a karbantartási igényektől különböző megkívánt külső erőforrások (feltételek) nem befolyásolják az eszköz rendelkezésre állását, annak ellenére, hogy a felhasználó szempontjából az eszköz nem használható
- Megjegyzés: ez a képesség függ az eszköz megbízhatóságának, karbantarthatóságának, helyreállíthatóságának, és a karbantartás biztosítottságának jellemzőitől, valamint az eszközön elvégzett karbantartási beavatkozásoktól.
- Megjegyzés: a rendelkezésre állás megfelelő mérőszámokkal vagy mutatókkal számszerűsíthető és ez esetben rendelkezésre állási teljesítményként nevezik (lásd a szabvány 4.9 pontját is).
A korábban említett EN13306 szabvány további pontjai között megtaláljuk a pillanatnyi rendelkezésre állás (instantaneous availability, 4.8), az idő alapú rendelkezésre állás (time based availability 4.9) valamint a termelés alapú rendelkezésre állás (production based availability, 4.10) definícióját is.
Fontos megjegyezni, hogy az EN15341 karbantartási teljesítménymutatók szabvány M10, M11, M12 és PHA8 elnevezések alatt definiálja a rendelkezésre állási teljesítménymutatókat (KPI- Key performance indicator). Ezekről további jegyzetekben szólunk. A meghatározásokon túlmutatóan, az adatok tartalmáról is beszélünk, rávilágítva néhány alkalmazási kockázatra is.
Arról is illik röviden szót ejtenünk, hogy a rendelkezésre állási mutatók, mint ahogyan a többi karbantartás teljesítményét jellemző mutató esetében is, nagyon fontos két alapelv betartása. Az első, hogy tisztázott fogalomrendszerre alapozottan végezzük az adatgyűjtést és a számszerűsítést. Amennyiben nem egyértelmű a különféle eszközállapotok és idők meghatározása, a téves értelmezés adataink torzítását okozza. A második, hogy az adatok gyűjtésekor és az elemzések folyamatában legyünk következetesek a fogalomhasználatban és az esetleges peremfeltételek alkalmazásában. Ezek hiányában összehasonlító elemzéseink (benchmarking) téves következtetésekhez vezethetnek.
Következő jegyzetünkben az idő alapú rendelkezésre állás fogalmát vizsgáljuk meg közelebbről.
*A jegyzetben használt szakkifejezések angol nyelvű megnevezései az egyértelműsítés okán szerepelnek a cikkben, következetesen ragaszkodva az EN13306 és EN15341 szabványok előírásaihoz.